…az magyarok dicsőségét…

 A viág legnagyobb lovagi tornáját egy bajor kisfaluban, Kaltenbergben rendezik meg minden év júliusában, három hétvégén keresztül.

Több mint harminc éve annak, hogy a kezdeti időkben a kopár domboldalon néhány vitéz megvívott a kis létszámú közönség előtt.

A kopár domboldalból az évek során hatalmas aréna lett, amely mára már több ezer embert képes befogadni. A néhány vitézt majd száz fős amatőr és profi kaszkadőrcsoport váltotta fel, a kis létszámú közönség pedig több tízezres tömeggé nőtte ki magát.

Nem csak az aréna nyújt látványos programot, hanem az azt körülvevő középkori vásár is. Különböző portékák valamint ételek-italok bőséges kínálata és mutatványosok sokasága gondoskodik a látogatók testi-lelki jólétéről.

A négy hektárnyi területen majd ezer közreműködő dolgozik a középkori hangulat megelevenítésén. A zömében német, de Európa szinte minden országából érkező vásárosok, táncosok, mutatványosok között egy maréknyi magyar jó néhány éve öregbíti hírnevünket.

Napjainkban a média leginkább a hiányosságok, igazságtalanságok, szégyenletes cselekedetek és létező-nem létező problémák éltetésével foglalkozik. Háttérbe szorul, a jó, a közös, ami összefog bennünket, amire joggal büszkék lehetünk. Nem a politikai szítások és gazdasági ügyeskedések teszik hazánkat szeretetreméltóvá, hanem az, hogy szorgalmas, becsületes és vendégszerető nép vagyunk – bárhová is essen othonunk  a térképekre felfestett országhatárok között.

Kaltenbergben, a világ legnagyobb lovagi tornáján is meg-megcsillan a magyar szó, mert a magyar szó csillog, bárhol is hangozzék el…

Német Gábor budapesti zenész huszonhat évvel ezelőtt érkezett Kaltenbergbe. A leginkább irisch folk zenét játszó hegedűjét három hétvégére lecseréli koponyával ékesített vándorbotra, és druidaként jár az ide érkezett látogatók között.

Fellépéseiben mozgó és statikus pózok váltják egymást, néha vicces, néha ijesztő feloldással. Gábort élettársa, Ildikó már évek óta elkíséri, de ebben az évben hivatalosan is társa lett a druidának. Az évközben középvezetőként dolgozó frissen sült nagymamát  jelmezében egyesek javasasszonynak, mások boszorkának nézik.

Egy 16.század beli magyar posztóverő malom rekonstrukciója már 12 éve nagy látványossága a kaltenbergi középkori vásár forgatagának.

A gyöngyössólymosi Molnár Gusztáv, aki nyugdíjas évei előtt többek között katonatisztként, gépésztechnikusként és kertészként is dolgozott, a felülcsapatós vizimalmot közel tíz évig üzemeltette a Mátrában.

A kedvelt kirándulóhely otthont adott különböző rendezvényeknek és fesztiváloknak is. Súlyos betegség vetett véget az idillikus éveknek, így családi okok miatt megszűnt a mátrafüredi kirándulóhely üzemeltetése. Hogy az értékes posztóverő malom ne legyen teljesen a vandalizmus martalékává, Német Gábor közbenjárására felajánlásra került a lovagi játékokat megrendező bajor hercegi családnak, akik nagy örömmel fogadták a különlegességet, és a mai napig nagyra értékelik.

Molnár Gusztávot ebben az évben másodjára kísérte el élettársa Éva, aki szintén szívvel-lélekkel vesz részt a korhű munkálatokban.

Csendes László tímár immár nyolcadik éve gazdagbítja  a kaltenbergi vásárt termékeivel.

Negyedik éve már nem csak sátorból árul, hanem gerendákból és agyagból felhúzott nyitott műhelyében bepillantást is enged nyerni mesterségébe a kíváncsiskodóknak.

A tímárságot a hetvenes évek közepén tanulta ki Simontornyán, majd a kilencvenes években elkerült a Pfalz-Rajna vidékére. Néhány év múlva a mestervizsga letétele után átvette az üzemet, ahol addig alkalmazottként dolgozott. A környékbeli gazdák, vadászok és vágóhidak látják el nyersanyaggal.

Az üzemben kikészített bőrök egy részét felesége, Erika használati tárgyakká alakítja át. Tetszetős batyuk, táskák, övek, mellények és sapkák kerülnek ki keze alól. Nagy népszerűségnek örvendenek a talizmánnak feldolgozott rókalábak és vaddisznókörmök is. A tímárüzemben kikészített bőrök és a belőlük készült termékek történelmi vásárokon kerülnek egész évben értékesítésre.

János Lívia, a germanisztikát végzett természetpedagógusnő egy München  közeli kisvárosban él.

Ötödik éve szorgoskodik kisegítőként egy bőrdíszműveket és öltözék-kiegészítőket áruló standon. Évközben óvónőként dolgozik, de július három hétvégéje őt is elrepíti a különös középkori világba, amelybe nem lehet nem beleszeretni…

Négy évvel ezelőtt két íjász csoport is érkezett Magyarországról Kaltenbergbe.

A Budapest székhelyű Nomad Art céget a balatonalmádi Nagy Marcell képviseli a vásáron.

Elmondása szerint a Nomad Art egyszerre több helyen is jelen van, akár hat-hét vásár is eshet egy hétvégére. A kereskedelmi árusítás mellett Észak-, Nyugat- és Dél Európában vesznek részt rendszeresen középkori vásárokon. Marcellt  barátja, Boruzs Szilveszter társaságában találtam, amikor két látogatói hullám között  egy nyugodt pillanatban lencsevégre kaptam.

A vásár harmadik hétvégéjén a Budapestről érkezett Vincze Balázs is jelen volt a Nomad Art standjánál.

Csillag-Horváth Pali egy zalaegerszegi íj- és nyílvesszőkészítő családi válalkozás második generációjából származik.

Kaltenbergbe Barnabás öccsével és unokatestvérével, Domján Pállal érkezett.

Pali öt évvel ezelőtt ismerkedett meg az itteni lovagi tornával és az azt körülvevő nyüzsgéssel. Az, hogy következő évben már maga is részesévé vált ennek, önmagáért beszél. Nyílvesszők és nyillak mellett egyéb fegyverműves tárgyak is értékesítésre kerülnek. A szépen megmunkált kardok, tőrök és fokosok között tegezeket és ostorokat is meg lehet találni. Magyarországon nagykereskedők, viszonteladók, egyesületek és magánszemélyek egyaránt tartoznak az ügyfeleik körébe. Ezen túl működtetnek egy webshop-ot, ahol a fentieken kívül még saját tervezésű, népies elemekkel ellátott hétköznapi viselet is szerepel a kínálatban. Kaltenbergben az árus sátoruk  és szállásként szolgáló saját készítésű jurtájuk között az arra kedvet kapóknak lehetőséget biztosítanak az íjászat gyakorlására, kipróbálására.

Palit szenvedélye még a ló hátára is felvitte, ahogy mesélte, és jelenleg őseink nyomába lépve sajátítja el a lovas íjászat technikáját. Barátságos és segítőkész természetével nemcsak a látogatók, de a közreműködők között is nagy népszerűségnek örvend.

Kaltenbergben évről évre visszavárják a magyar résztvevőket, mert becsületes, szorgalmas és jóravaló nép vagyunk. Ezért szeretnek bennünket a világban, országhatárokon innen, országhatárokon túl…